Milyen szervezetet nevezünk polgárőrségnek?
A polgárőrség a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (Ptv.) alapján az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve az ilyen szervezetek szövetsége. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Az OPSZ névhasználatára kizárólag a Ptv.által létrehozott köztestület jogosult.
Milyen szervezetekkel működik együtt a polgárőrség?
A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, a hivatásos vadászokkal, a lovas járőrszolgálattal érintett erdőterület tulajdonosával, kezelőjével, illetve ezek képviselőjével, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
Mire terjed ki a polgárőrség együttműködése?
Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.
Mik az egyesületi tagság feltételei?
Az egyesület polgárőr tagja (a továbbiakban: polgárőr) a Polgárőr törvény (Pőtv.) 10. § (3) bekezdésében meghatározott olyan személy lehet, aki
18. életévét betöltötte, cselekvőképes, büntetlen előéletű, és a törvényi feltételeknek való megfeleléséről valamint a polgárőri szolgálat önként történő vállalásáról nyilatkozatot tesz,
az egyesület alapszabályát, a megyei szövetség alapszabályát, valamint az OPSZ Alapszabályát és az OPSZ szabályzatait magára nézve kötelezőnek elfogadja,
kötelezettséget vállal a Pőtv.-ben, az OPSZ Alapszabályában, valamint az egyesület és a megyei szövetség alapszabályaiban meghatározott célok megvalósítása érdekében történő személyes közreműködésre,
kötelezettséget vállal az egyesületi tagdíj fizetésére.
Amennyiben a jelentkező életkora 14-18 év között van, akkor ifjú polgárőrként lehet az egyesület tagja. A szolgálatban eltöltött időt a polgárőr egyesület igazolhatja és beszámítódik az érettségi előtti 50 óra kötelező közösségi munkába.
Mivel jár a polgárőrködés?
Kb 5-10 óra önkéntes szolgálat havonta, az Ön által vállalt időpontokban. Évente egy-két egyesületi és városi rendezvényen való részvétel. Alapismereti oktatáson kell részt venni, amelyről vizsgázni szükséges, ezután polgárőr igazolvány igényelhető. Az egyesület anyagi lehetőségihez mérten polgárőr öltözetet kap.
Milyen ismeretekre van szüksége a polgárőrnek?
Az eredményes szolgálatellátás érdekében (hogy valóban segíteni tudjon, ha kell) a jól képzett polgárőrnek rendelkeznie kell az alapvető jogi-, rendészeti-, vagyonvédelmi-, kriminalisztikai-, elsősegély nyújtási-, mentési és katasztrófa elhárítási-, tűzoltási- és vegyvédelmi ismeretekkel. Törekszünk rá, hogy évente többször legyen képzés szervezve a különböző témakörökben.
Mire jogosult a polgárőr?
A polgárőr szervezet tagjai megtehetnek mindent, amit törvény nem tilt, mindent, amit állampolgárként is megtehetnek. Amikor jogos védelmi, stb. helyzetben cselekszenek, nem mint egy különleges hatáskörrel felruházott csoport tagjai, hanem mint állampolgárok tevékenykednek. A különbség "csak" annyi, hogy tevékenységük nem véletlenszerű, esetleges, egyéni, hanem szervezett, tudatos, közös cselekvés. Szolgálatban viszont a polgárőr "Közfeladatot ellátó személy"-nek minősül, így fokozott jogi védelemben részesül.
A 2006. évi LII. tv., az ún. Polgárőrtörvény alapján jogosultak vagyunk a tettenért bűnelkövető mellet a szabálysértőket is visszatartani és átadni az eljáró hatóságoknak.
Az eddigiekből látható, hogy a polgárőrség hatósági jogkörrel, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkezik!
A polgárőrség önálló független szervezet, amely nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban áll a Rendőrkapitányságokkal.
Az előre tervezett, Rendőrséggel közös akciókban a polgárőr az akciót irányító rendőr utasításait követi, mert az intézkedés jogszerűségéért ilyen esetben az akciót irányító rendőr a felelős. A közös szolgálatban a polgárőr feladata az intézkedés zavartalanságának, a saját és a rendőr biztonságának biztosítása.
A polgárőr szolgálat két alapvető fajtája a "látható" és a "nem látható" szolgálat. A látható szolgálat az esetenként formaruhás, feliratos autóval történő nyílt szolgálatellátást (pl. járőrözést) jelenti, míg a nem látható szolgálat a civil ruhás, civil autós, kívülállók részére láthatatlan jelenlétet, megfigyelést jelenti.
Az első célja a bűnmegelőzés a nyílt, jól látható jelenléttel, a második célja pedig az elkövetők tettenérése, leleplezése.
Jellemző szolgálati fajták:
Járőrszolgálat
A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek polgárőri ellenőrzésének formája. A járőrszolgálat során két vagy több polgárőr együttesen lát el közrendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokat.
A járőrszolgálat lehet:
- gépkocsizó
- gyalogos
- motoros
- kerékpáros
A járőrszolgálat feladata, hogy meghatározott területen, változó útvonalon visszatérően - véletlenszerű időközönként - polgárőr járőr jelenjen meg, megelőzve ezzel a bűncselekmények elkövetését, illetve az észlelt bűncselekményeket megakadályozza, az elkövetőket tetten érje és elfogja. Feladata még a helyi rendőri szervnek történő segítségnyújtás is. A járőrvezető az észlelt eseményeket köteles azonnal jelenteni a szolgálatvezetőnek, majd annak útmutatása szerint eljárni.
A polgárőr járőr az alábbi esetekben léphet közbe:
- bűncselekmény elkövetőjének tettenérésekor;
- bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrjárőr kiérkezéséig;
- ha a közbelépésre rendőr kéri fel;
- ha a beavatkozás hiányában saját vagy mások testi épsége vagy élete veszélybe kerülhet, illetve tetemes anyagi kár keletkezhet.
Figyelő szolgálat
Egy vagy több objektum, terület konkrét céllal és feladattal, esetenként a rendőrséggel egyeztetett közös megfigyelése.
Figyelő szolgálat esetén a figyelők folyamatos (rádió, telefon) kapcsolatot tartanak az ügyeletessel és/vagy a járőrökkel, közös szolgálat esetén a Rendőrséggel.
Figyelők csak akkor avatkozhatnak közbe, ha a járőr nem elérhető ill. messze van, és erre az ügyeletestől engedélyt kapnak.
Rendőrséggel közös szolgálat
A rendőri szerv előzetes felkérésére, akcióterv alapján, bűnmegelőzési, közrendvédelmi, közlekedésbiztonsági, idegenrendészeti akciókban való részvétel.
Ilyen esetekben a rendőrségi eligazítás, illetve a jelenlévő rendőr utasításai alapján kell eljárni.
Felügyeleti (rendezvénybiztosítási) szolgálat
Felügyeleti szolgálatot olyan közönséget vonzó rendezvényen, kulturális, sport és egyéb létesítményben lehet szervezni, ahol a közrend, közbiztonság, illetve a résztvevők valamint az anyagi javak biztonságának fenntartása érdekében ez szükséges.
Felügyeleti szolgálatot mindig csak felkérésre lehet szervezni.
Felügyeleti szolgálatban csak az arra kijelölt személyek vehetnek részt, meghatározott ruházatban és felszereléssel, polgárőr jelzéssel. A szolgálat ellátása során a kijelölt szolgálatvezető a helyszínen egyszemélyben dönt minden felmerülő kérdésben.
Jelzésadás
A polgárőr bármikor – szolgálaton kívül is! –, ha rendőri intézkedést igénylő eseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni az ügyeletesnek, vagy a területen szolgálatot teljesítő rendőr-, vagy polgárőr járőrnek.
Nem rendőri intézkedést igénylő esemény, jelenség észlelésekor (súlyos környezetszennyezés, engedély nélküli szemét-, törmelék lerakás, csőtörés, leszakadt elektromos vezeték, stb.) értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt, illetve a megfelelő szervet (Közterület Felügyelet, Vízművek, Elektromos Művek, stb.).
A jelzésadásról adatlapot kell felvenni, feltüntetve az időpontot, helyszínt, eseményt, tett intézkedés, a bejelentést vevő nevét és telefonszámát, majd átadni az ügyeletesnek.
Milyen felszerelést használnak a polgárőrök?
Kötelező felszerelés
- személyi igazolvány;
- polgárőr igazolvány és szolgálati jelvény (ha van);
- notesz, toll;
- járművezetőknél érvényes forgalmi engedély, jogosítvány, kötelező biztosítást igazoló szelvény, zöldkártya;
- járőrlap.
Ajánlott felszerelés
- zseblámpa;
- távcső;
- fényképezőgép vagy videokamera;
- rádió adó-vevő, rádiótelefon vagy telefonkártya.
A polgárőr a részére személy szerint – hatóságilag – engedélyezett önvédelmi fegyverét, illetve az engedélyhez nem kötött önvédelmi eszközét – rejtve – szolgálatban nem tarthatja magánál!
Milyen védelmi eszközt tarthat magánál a polgárőr?
A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt (gázsprayt) tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat.
Milyen szabályai vannak a vegyi eszköz (gázspray) alkalmazásának?
A használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a vegyi eszköz használata nyomán megsérült személynek köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
Tevékenysége során milyen jogi védelemben részesül a polgárőr?
A polgárőr a polgárőrségről szóló 2011. évi CLXV. törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést. A polgárőr a hivatalos személy támogatójára vonatkozó jogi védelemben részesül, amikor a közbiztonság fenntartását végző rendvédelmi szerv tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújt segítséget.
Milyen jogokkal rendelkezik a polgárőr, ha jogsértést észlel, illetve milyen kötelezettségek terhelik?
A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni és a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.
A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
Mi a tettenérés?
Tettenérésnek az az eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében viszi véghez a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. A cselekmény elkövetése után a helyszínről észrevétlenül eltávozó elkövető utólagos felkutatása és elfogása tettenérésként nem értékelhető (Legfelsőbb Bíróság elvi határozata B1496/2006).
Mit jelent az együttműködés a polgárőri feladatok végrehajtása során?
Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.
Milyen hatósági jogkörrel rendelkeznek a polgárőrök?
A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
Milyen kényszerítő eszközt alkalmazhat a polgárőr?
A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
Milyen közbiztonságra különösen veszélyes eszközt alkalmazhat a polgárőr?
A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
Jogosult a polgárőr egyesület az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára?
Igen, a polgárőr egyesület polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.
Van-e igazolványa a polgárőrnek?
Igen van, és a polgárőri szolgálat ellátása során köteles magánál tartani polgárőr igazolványát. Ha a polgárőr közterületen vagy közforgalmú személyszállítási eszközön lát el polgárőri szolgálatot, illetve az erdő területén lovas járőrszolgálatot teljesít, ennek tartama alatt polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni.
Visel-e egyenruhát a polgárőr?
A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során országosan egységes formaruhát visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség”, valamint a polgárőr egyesület székhelyének megjelölését. A formaruha jellemzőit a rendészetért felelős miniszter állapítja meg.
Rendfokozati jelzést viselhet-e a polgárőr?
A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat.
Melyek a polgárőr egyesület alapfeladatai?
A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
Melyek a polgárőr egyesület kiegészítő feladatai?
A polgárőr egyesület kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet:
- a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében az erdő lovaglás elől el nem zárt területén lovas járőrszolgálatot is elláthat,
- a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
- az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
- a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
- a rendezvények helyszínének biztosításában,
- a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,
- az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
- a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben,
- a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában, valamint
- a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.
